Social Distancing

társadalmi távolságtartás vagy a “karantén módszer”


 

Mit is jelent pontosan a társadalmi távolságtartás és miért jelennek meg a #maradjotthon hashtages posztok ezrei a közösségi mediában?

Ez egy járványügyi kifejezés, ami a  terjedő vírus átadását megakadályozó egyik alapvető beavatkozás. A lényeg az, hogy az emberek próbálnak kevesebb fizikai kontaktust teremteni egymással így akadályozzák meg, hogy elkapják egymástól a betegséget. Ha elég ideig tartjuk fent a rendszert, akkor a fertőzöttek meggyógyulnak és a lakosság jórésze sértetlenül megússza az egész járványt.

De hogyan is működik ez a gyakorlatban (PrAkTiKuSaN), mikor láthatjuk a valódi eredményeit ennek a módszernek? A biztonságos távolságot általában másfél méterre becsülik, ami kb olyan, mintha egy seprűvel a derekadon mászkálnál az utcán. Nyilván ez nem aratna elsöprő sikert ezért ez a képzeletünkre van bízva, bár akadnak kreatív megoldások.

Viszont ez nem egy instant  csoda-megoldás, aminek már másnap tapasztalhatjuk jótékony hatásait, és sok esetben, ha nem hozzák meg időben a megfelelő intézkedéseket, már csak mérsékelni lehet a károkat, ahelyett hogy megelőzné.

Miért fontos mégis, hogy betartsuk a karantén szabályokat, és mikor lesz már végre vége?

 

A Google segítve a hatóságokat egyből stalker-módba váltott és közzétette országonként a felhasználói helyzetadatait. Jól látszik, hogy Olaszországban például bár próbálkoztak a karanténokkal, de sikertelenül, mert a Google adatai szerint, csak március 8 után kezdtek el kevesebbet kimászkálni az emberek, pedig akkorra már hétezernél is több fertőzöttje és 366 halottja volt a járványnak.

Szöges ellentéte a szlovák reakció, akik március 11-én, 10 fertőzöttnél azonnal begubóztak és minimálisra csökkentették a közterek látogatottságát. Érdekes lehetne ezt a görbét összehasonlítani a Netflix nézettségi adatokkal.

Ha egy kicsit körülnézünk a múltban, láthatjuk pl. hogy az 1918-as spanyol nátha kapcsán  az Egyesült Államokban az olyan városokban, ahol korán betiltották a nyilvános összejöveteleket, elrendelték a színházak, az iskolák és templomok bezárását, sokkal alacsonyabb volt a halálozási arány.

Credit: National Academy of Sciences USA 2007

Tehát a vírus terjedését megakadályozni nem lehet, de lelassítani igen, tehát ha egyszerre kevesebb a beteg, az egészségügy több életet tud megmenteni. A karantén bevezetésétől legalább 2-3 hétnek kell eltelnie, hogy ez javuló tendencia mutatkozhasson, tehát irreális elvárás, hogy csoda történjen egy éjszaka alatt. 

Vannak azonban Európában olyan országok is, akik más stratégiát alkalmaznak a bezárkózás helyett. Kezdetben Angliában (bár ott mostanra lemondtak erről) vagy Svédországban, például szabadjára engedték a vírust a nyájimmunitás kialakítása miatt. 

Ennek lényege, hogy az időseket karantén alá vonják, de a nagyi sütijét leszámítva az élet megy tovább a régi kerékvágásban. A statisztikákon látszik is, hogy a svédek nem nagyon zavartatták magukat az első megbetegedésekkor.

Ez azért van, mert az elmélet szerint ha elég ember elkapja a vírust és felgyógyul belőle, akkor immunisakká válnak rá és nem is terjesztik tovább, tehát nem kell félni tőle, hogy a vírus egyszer visszatér.

Hogy ez mennyire jó vagy rossz ötlet, hogy meddig érdemes és kivitelezhető a karantén fenntartása és hogy kinek volt igaza? Nos, azt meg utólag úgyis könnyebb lesz “előre megmondani”. Egy biztos, hogy most mindenki egy életre megtanult evés előtt kezet mosni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.