társadalmi távolságtartás vagy a “karantén módszer”
Mit is jelent pontosan a társadalmi távolságtartás és miért jelennek meg a #maradjotthon hashtages posztok ezrei a közösségi mediában?
Ez egy járványügyi kifejezés, ami a terjedő vírus átadását megakadályozó egyik alapvető beavatkozás. A lényeg az, hogy az emberek próbálnak kevesebb fizikai kontaktust teremteni egymással így akadályozzák meg, hogy elkapják egymástól a betegséget. Ha elég ideig tartjuk fent a rendszert, akkor a fertőzöttek meggyógyulnak és a lakosság jórésze sértetlenül megússza az egész járványt.
De hogyan is működik ez a gyakorlatban (PrAkTiKuSaN), mikor láthatjuk a valódi eredményeit ennek a módszernek? A biztonságos távolságot általában másfél méterre becsülik, ami kb olyan, mintha egy seprűvel a derekadon mászkálnál az utcán. Nyilván ez nem aratna elsöprő sikert ezért ez a képzeletünkre van bízva, bár akadnak kreatív megoldások.
Viszont ez nem egy instant csoda-megoldás, aminek már másnap tapasztalhatjuk jótékony hatásait, és sok esetben, ha nem hozzák meg időben a megfelelő intézkedéseket, már csak mérsékelni lehet a károkat, ahelyett hogy megelőzné.
Miért fontos mégis, hogy betartsuk a karantén szabályokat, és mikor lesz már végre vége?
A Google segítve a hatóságokat egyből stalker-módba váltott és közzétette országonként a felhasználói helyzetadatait. Jól látszik, hogy Olaszországban például bár próbálkoztak a karanténokkal, de sikertelenül, mert a Google adatai szerint, csak március 8 után kezdtek el kevesebbet kimászkálni az emberek, pedig akkorra már hétezernél is több fertőzöttje és 366 halottja volt a járványnak.
Szöges ellentéte a szlovák reakció, akik március 11-én, 10 fertőzöttnél azonnal begubóztak és minimálisra csökkentették a közterek látogatottságát. Érdekes lehetne ezt a görbét összehasonlítani a Netflix nézettségi adatokkal.
Ha egy kicsit körülnézünk a múltban, láthatjuk pl. hogy az 1918-as spanyol nátha kapcsán az Egyesült Államokban az olyan városokban, ahol korán betiltották a nyilvános összejöveteleket, elrendelték a színházak, az iskolák és templomok bezárását, sokkal alacsonyabb volt a halálozási arány.
Credit: National Academy of Sciences USA 2007
Tehát a vírus terjedését megakadályozni nem lehet, de lelassítani igen, tehát ha egyszerre kevesebb a beteg, az egészségügy több életet tud megmenteni. A karantén bevezetésétől legalább 2-3 hétnek kell eltelnie, hogy ez javuló tendencia mutatkozhasson, tehát irreális elvárás, hogy csoda történjen egy éjszaka alatt.
Vannak azonban Európában olyan országok is, akik más stratégiát alkalmaznak a bezárkózás helyett. Kezdetben Angliában (bár ott mostanra lemondtak erről) vagy Svédországban, például szabadjára engedték a vírust a nyájimmunitás kialakítása miatt.
Ennek lényege, hogy az időseket karantén alá vonják, de a nagyi sütijét leszámítva az élet megy tovább a régi kerékvágásban. A statisztikákon látszik is, hogy a svédek nem nagyon zavartatták magukat az első megbetegedésekkor. 
Ez azért van, mert az elmélet szerint ha elég ember elkapja a vírust és felgyógyul belőle, akkor immunisakká válnak rá és nem is terjesztik tovább, tehát nem kell félni tőle, hogy a vírus egyszer visszatér.
Hogy ez mennyire jó vagy rossz ötlet, hogy meddig érdemes és kivitelezhető a karantén fenntartása és hogy kinek volt igaza? Nos, azt meg utólag úgyis könnyebb lesz “előre megmondani”. Egy biztos, hogy most mindenki egy életre megtanult evés előtt kezet mosni.