Történelmi járványok és betegségek
Ebben a karanténos időszakban, amikor a hírekben másról nem lehet hallani, csak a COVID-19 újabb áldozatairól, amikor senki sem tudja, meddig fog tartani a veszély, nagyon nehéz reálisan látni a helyzetet.
A történelem során rengeteg halálos és kevésbé halálos járvány tartotta félelemben és karanténban az emberiséget. A pestis, a fekete himlő, a lepra, a malária, a kanyaró, a tuberkolózis vagy akár a sima influenza is rengeteg áldozatot követelt és követel a 21. században is.
A “fekete halál” néven is emlegetett pestis már az időszámításunk előtt is szedte áldozatait. 1346-53 között a becslések szerint Európa lakosságának a felével (~25 millió fő) végzett a pestis, ami Ázsiából került vissza Európába. 1665-ben Londonban több, mint 100 000 ember (lakosság 15%-a), 1720-23 között Marseilles-ben közel 100 000 fő (lakosság harmada), 1770-72 között Moszkvában 50-100 000 fő hunyt el a pestis miatt.
1519-ben, amikor Hernando Cortez megérkezett a mai Mexikó területére, az ott élő 25 millió őslakos közül az elkövetkező két évben 5-8 millió halt bele az európaiak által behozott fekete himlőbe. Az őslakosok száma 2 millióra csökkent az évszázad végére a többi behozott betegség és rabszolga-munka miatt.
1889-ben egy influenzajárvány (aka “orosz nátha”, Szentpétervárott jegyezték fel először) pár hónap alatt elterjedt az egész világon, egymillió halálos áldozatot követelt. 1918-20 között az úgynevezett “spanyolnátha” (nevét onnan kapta, hogy az 1. világháborúban nem résztvevő Spanyolország kevésbé szigorú cenzúrája miatt hamarabb számolt be a betegségről), egy újabb influenzajárvány 25-50 millió áldozatot szedett.
1984-ben mutatták ki először a HIV-vírust, ami az AIDS betegséget okozza. Abban az évben 5500-an haltak bele ebbe a halálos betegségbe. Ma közel 35 millióan élnek HIV fertőzéssel, és több, mint 25 millió ember halt bele az első kimutatás óta az AIDS-be. Eddig nem volt gyógymódja, kezelésekkel meghosszabbítható volt a betegek élete, 2020 elején 2 gyógyult esetet jelentettek be, a kutatásokat folytatják.
2012-ben világszerte közel 122 000-en haltak bele a kanyaróba (ez ellen Magyarországon kötelező védőoltást kapunk), 216 000-en a tífuszba (leginkább a rossz higiénés környezetben terjedhet). Évente közel 1,5 millióan halnak meg tuberkulózisban.
A COVID-19-et a megjelenése óta, az elmúlt három és fél hónapban 1 435 092 ember kapta el bizonyítottan, ebből közel 82 000 fő elhunyt és 302 000 meggyógyult (április 8-ai adatok alapján).
A történelem korábbi időszakaiban a megfelelő higiéniára nem mindig volt lehetőség, most, hogy nekünk megadatik, ne szalasszuk el a lehetőséget. Az alapvető higiéniai intézkedések, mint a gyakori, legalább 20 másodpercig tartó kézmosás szappannal, az arc nem megérintése, a száj eltakarása köhögésnél és tüsszentésnél, a piszkos zsepi kidobása, a betegen otthon maradás elősegítheti, hogy kevesebben fertőződjenek meg a vírussal, kevesebben haljanak bele.